Épített örökségek

Szabolcs

A község nyugati szélén áll környékünk egyik legszebb, bár kevésbé ismert építménye, a Honfoglalás kori földvár, amely a IX-X. században épült és egykor Szabolcs vármegye központja volt. Területe műemlék, sztyeppére emlékeztető növényzete védett.

                          

                                                                             

 
 

A Mudrány-kúria XVIII. század végi késő barokk épület. A XIX. század közepén valamennyi helyiség mennyezetét hun és magyar fejedelmek, királyok festett mellképeivel díszítették. Az épülethez irodalmi emlék is fűződik: Móricz Zsigmond az itt szerzett élményeiről A szabolcsi földvár című riportjában számolt be. Az író későbbi, Ebéd című híres novellájában is megemlítette itteni benyomásait: a Mudrány-kúria ebédlője volt a színhelye az elbeszélésben ábrázolt nevezetes lakomának. Jelenleg kiállítás tekinthető meg itt.

                                                     

A szabolcsi Református templom belseje Árpád-kori hangulatot érzékeltető, román stílusban épült.


 


Tiszadob

Helytörténeti Gyűjtemények Házában a helytörténeti gyűjtemény, a díszműkovács gyűjtemény és az üveggyűjtemény mellett citera kíséretében, Póta Sándor előadásában régi népi dallamok is felcsendülnek.

   

 

A falu közepén helyezkedik el a Szabadság tér a Tubus-toronnyal. A toronyszerű magtár (terménytároló) Andrássy Sándor egykori fallal körülzárt majorjából maradt ránk.

 

Andrássy-kastély

 Forrás: Kölcsey Televízió

Az Andrássy-kastély neogótikus-romantikus stílusban épült 1880 és 1885 között. Tervezője Meinig Arthur, akit a gróf arra inspirált, hogy ötvözze egybe a magyar történelmi romantika legnemesebb építészeti elemeit elsősorban a vajdahunyadi vár stílusára hagyatkozva. A kastély kertje a művészi gonddal tervezett és gondozott angol-és franciapark volt, benne híresen szép rózsalugasokkal, melyet virágkorában – úgy lehet - Erzsébet királyné is megcsodált. Az egykori harmónia legértékesebb maradéka, a tiszafa-koszorúba fogott bukszus-labirintus. 2013. november 1-től sem az Andrássy kastély, sem a park nem látogatható.

Tudtad-e? - Az épületnek a 4 évszaknak megfelelően 4 bejárata, 12 hónapnak megfelelően 12 tornya, az 52 hétnek megfelelően 52 szobája és a 365 napnak megfelelően 365 ablakszeme van.

                



A Tisza- szabályozás emlékművei: Széchenyi István, Vásárhelyi Pál, Andrássy Gyula emlékművei a település határában az Úrkomi magaslaton, valamint az új gátszakaszépítésének emlékműve a Darab-Tisza keresztgátjánál.


Tiszavasvári

A Református templom története a XIII. századba nyúlik vissza, amikor a mesterségesen emelt dombon kőtemplom épült. Ez az egyhajós francia – román stílusban épült templom, melyet temető vett körül a XVI. században került a kálvini hitre tért egyházközség birtokába. A templom mai alakját – többszöri átépítés után – 1788-89-ben kapta meg. 1791-ben a templomot körülvevő palánkkerítés helyett a hajdú- kor emlékeit idéző, négy sarokbástyával (kazamatával) ellátott kőkerítést emelnek, mely azonban védelmi célt sohasem szolgált. 1907-ben két sarokbástyát és a kőkerítés három oldalát lebontják és helyükbe szecessziós vaskerítés kerül. A megmaradt két kazamata, azokat összekötő fal és barokkos kapu műemlék.

            

 


Polgár


A Kálvária kápolna barokk stílusú, az 1769-es pusztító járvány után emelték, a település központjának közelében lévő dombon helyezkedik el.

                                              

A Római Katolikus templom Hild József tervei alapján, késő klasszicista stílusban építették 1856-ban. A templom freskóit Kákonyi Asztrik készítette 1970-ben.


 


Tiszacsege
 

A Református templom a város első kőépülete, a 14. vagy a 15. században, gótikus stílusban épült. Jelenlegi, barokkos formáját a templom 1856-1887 között kapta. Érdekessége, hogy építőköve vulkáni tufából készült, amit Tokaj környékéről a Tiszán hajón szállítottak el Tiszacsegére.

 

Paszab

 

Református templom: A hajdanán katolikus templom a reformáció során az új vallás követői birtokába került. A műemlékké nyilvánított templom a XIX. század közepén nyerte el végső formáját. Országos hírű orgonáját 1908-ban építették. A régi iskola és a templom között található a Bessenyei család kriptája - ide temették el a felvilágosodás megteremtőjének, Bessenyei Györgynek édesanyját és több leszármazottját.


Említésre méltó a Tisza partján álló szivattyútelepet is. A belvízelvezető rendszer impozáns épülete (a helyiek Tiltó-nak hívják) 1896-ban épült. Gőzgépekkel hajtott szivattyúk emelték át a Belfő-csatornába összegyűlt belvizeket. Manapság ipari műemlékként látogatható.